Számos munkáltató kapott olyan értesítést munkavállalójától, hogy a hatóság a munkavállalóval szemben karantént rendelt el a koronavírus terjedése miatt.
Felmerül a kérdés jár-e fizetés, vagy táppénz az otthon töltött időszak alatt?
Ahol az otthoni munkavégzéshez (home office) adottak a technikai és egyéb feltételek, vagyis a cégeknél a munkavállaló továbbra is tud otthonról dolgozni, ennek megfelelően a teljes jövedelmét megkapja a munkavállaló.
Ha azonban a karantén alatt nem tud otthonról munkát végezni a munkavállaló, úgy elsődlegesen a szabadság kiadása jöhet szóba. Mivel a szabadság napok végesek és elképzelhető, hogy a tavaszi járvány alkalmával már a szabadság napok elfogytak, így a munkáltatóval történő megállapodás alapján vagy hatósági karantén esetén személyi körülményeire tekintettel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a karantén idejére. A mentesülés időtartamára azonban nem jár munkabér.
Másik lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére. Ilyenkor a munkavállaló biztosítása folyamatosan fennáll, egészségügyi szolgáltatási járadékot sem kell fizetnie, a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje sem csökken. (a járulékok alapja legalább a minimálbér 30%-a, még abban az esetben is, ha a díjazás ezt a szintet nem érné el.
Társadalombiztosítási szempontból különbséget kell tenni a külföldről történő hazaérkezés utáni hatósági (házi) karantén és a között az eset között, ha a munkavállaló fertőzött személlyel történő érintkezés miatt kerül hatósági (házi) karanténba.
A külföldről történő hazautazás után előírt karantén időszaka társadalombiztosítási szempontból nem minősül keresőképtelenségnek. Ebben az esetben a munkabér mellett még társadalombiztosítási pénzbeli ellátás (táppénz) sem jár a munkavállalónak. A biztosítás szünetelésére tekintettel a munkavállaló köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi szolgáltatási járadék összegét, amely 2020. évben havi 7710 Ft, naptári napra nézve 257 Ft/nap.
Ezt a járadékfizetést a munkáltató átvállalhatja, de erre nem kötelezhető. Az egészségügyi szolgáltatási járadék befizetésével a munkavállaló a társadalombiztosítás természetbeni ellátásaira (így különösen orvosi ellátás) továbbra is jogosult marad.
Ha a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt kerül karanténba, akkor ennek időtartam alatt keresőképtelen lesz, részére táppénz jár.
A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja.
Megjegyzendő még, hogy „7”-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor. Továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.
„7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.
Betegség iskolás korú gyermekeknél: otthon maradhat a szülő, jár-e fizetés?
Ha a gyermek kiskorú, és felügyeletéről a munkavállalónak kell gondoskodnia, úgy a munkavállaló ebben az esetben különös méltánylást érdemlő személyi, családi okokból mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ekkor tehát otthon lehet maradni a gyermekkel és dolgozni sem kell, viszont erre az időszakra az általános szabályok szerint nem jár munkabér.
Ha a házi orvos szerint a gyermek beteg (12 éven aluli gyermek jogán) a munkavállaló szülő keresőképtelenné nyilvánítható. Erre az időszakra gyermekápolási táppénzt folyósítanak.
Ha a házi orvos szerint a gyermek nem beteg, de az iskolai protokoll szerint nem térhet vissza a közösségbe, vagy a gyermek 12 évesnél idősebb, akkor a szülő nem nyilvánítható keresőképtelenné. Ilyenkor a szülőt a munkavégzés alól mentesíteni kell, azonban sem díjazás, sem táppénz nem illeti meg. Ebben az esetben szintén egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
COVID-19 mint foglalkozási megbetegedés
Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz). Akkor kerülhet sor baleseti táppénz – 100%-os mértékű megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során alakult ki. Életszerűen ez a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók, mentősök, stb. – esetében képzelhető el.
A foglalkozási megbetegedést a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv kivizsgálja és megállapítja. Ha erre sor került, és az egészségbiztosítási szerv az Ebtv 52. §-a alapján – is döntést hozott a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről, akkor nincs relevanciája annak, hogy az őt kezelő orvos milyen kezelést rendel el, vagy, hogy a beteg kórházban vagy az otthonában gyógyul-e. Ezekben az esetekben a keresőképtelenséget az orvos – a foglalkozási megbetegedés elismerése után – „2”-es kóddal igazolja.
Összegzésül, könnyen olyan helyzetbe kerülhet a munkavállaló, hogy sem munkabérre, sem pedig táppénzre (gyermekápolási táppénzre) nem lesz jogosult. A feleknek arra kell törekedni, hogy vagy biztosítsák az otthoni munkavégzés körülményeit a karantén tartamára, vagy ennek hiányában a munkavállaló a távollétének tartamára megfelelő juttatást kaphasson munkáltatójától.
Összefoglalónk alapjául a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda (PwC Legal) szakértői anyagai szolgáltak.
Faragó Éva